Bourdieu en Hongrie
accueil et usages des concepts clés de Pierre Bourdieu dans la sociologie hongroise
Mots-clés :
Pierre Bourdieu, Karl Marx, sociologie hongroiseRésumé
Cet article vise à donner un aperçu de la nature paradoxale de la réception de la sociologie de Bourdieu en Hongrie. Des preuves empiriques montrent qu’avant 1990, sous le régime socialiste, la popularité croissante de Bourdieu dans le domaine hongrois des sciences sociales a contribué de plus en plus à l’émancipation du domaine sous l’hégémonie marxiste. Néanmoins, malgré le fait que ses concepts clés soient désormais largement adoptés, enseignés et discutés, l’accueil de la sociologie de Bourdieu en Hongrie demeure quelque peu contradictoire. D’une part, il est perçu comme l’une des figures les plus importantes de la sociologie mondiale en Hongrie, tandis que, d’autre part, aucune de ses deux oeuvres majeures n’a été traduite en hongrois. En outre, la dernière période de sa carrière en tant qu’intellectuel engagé a été largement ignorée en Hongrie.
Téléchargements
Références
ANDRÁS, K. L. Értelmiség az ezredfordulón [Intelligentsia at the turn of the millennium]. Budapest: Liget Műhely Alapítvány, 2014.
ANGELUSZ, R. Tőke vagy erőforrás [Capital or Resource] in A cselekvő értelmiség. Tanulmányok Huszár Tibor 80. születésnapjára. Budapest: Argumentum – ELTE Társadalomtudományi Kara, 2010.
BERKOVITS, B. Bourdieu és a „tudományos igazságok szociológiája” [Bourdieu and ‘the sociology of scientific knowledge]. Replika, v. 67, p. 65-78, 2009.
BOURDIEU, P. Distinction: a social critique of the judgment of taste. Harvard: Harvard University Press, 1984.
BOURDIEU, P. Homo Academicus. Cambridge: Polity Press, 1990a. BOURDIEU P. Interventions 1961-2001. Marseille: Agone, 2002.
BOU amp scientifique. Actes de la Recherche en Sciences Sociales, v. 2, n. 2, p. 88-104, 1976. https://doi.org/10.3406/arss.1976.3454
BOURDIEU P. Contre-feux. Paris: Raisons d’agir, 1998a.
BOURDIEU, P. Les usages sociaux de la science. Pour une sociologie clinique du champ scientifique. Paris: INRA Editions. [In Hungarian: Bourdieu P. A tudomány társadalmi haszna. A tudományos mező klinikai szociológiája. Replika, v. 67, p. 37-63, 2009].
BOURDIEU, P. Masculine Domination. Cambridge: Polity Press, 2001. BOURDIEU, P. On Television. New York: New Press, 1990b.
BOURDIEU, P. Outline of a Theory of Practice. Cambridge: Cambridge University Press, 1977. BOURDIEU, P. Practical reason: on the theory of action. Stanford: Stanford University Press, 1998b.
BOURDIEU P. Propos sur le champ politique [Remarks on the political field] Lyon: Presses Universitaires de Lyon, 2000.
BOURDIEU, P. Science of Science and Reflexivity. Cambridge: Polity Press, 2004.
BOURDIEU, P. The rules of art: genesis and structure of the literary field. Stanford: Stanford University Press, 1996. BOURDIEU, P. Weight of the world: social suffering in contemporary society. Cambridge: Polity Press, 1990c.
BOURDIEU, P.; PASSERON, J.-C. Reproduction in Education, Society and Culture. London, Beverly Hills: Sage, 1977.
BOURDIEU, P.; WACQUANT, L. J. D. An Invitation to Reflexive Sociology. Chicago: University of Chicago Press, 1992.
ÉBER, M. Á. Megkülönböztetett különbségek: A „magyar társadalom” tagolódásának és tagolásának vizsgálatához. [Distinguished distinctions. Towards a structural analysis of the ‘Hungarian society’]. Thesis (Doctoring) – ELTE Szociológia Doktori Program, Budapest, 2013.
ÉBER, M. Á. Osztályszerkezet Magyarországon [Class Structure in Hungary]. Fordulat, n. 26, p. 76-114, 2019. ERŐSS, G. A habitus színe és visszája [The Two Sides of Habitus]. In: BERÉNYI, E.; BERKOVITS, B.; ERŐSS, G.
Iskolarend: Kiváltság és különbség a közoktatásban. Budapest: Gondolat, 2008. p. 218-276.
FÁBER, Á. Az igazság mint politika? [Truth as Politics?]. Replika, v. 67, p. 111-126, 2009.
FÁBER, Á. Pierre Bourdieu: elmélet és politika [Pierre Bourdieu: Theory and Politics]. Budapest: Napvilág, 2018. FÁBER, Á. Találkoznak-e a párhuzamosok a végtelenben? Pierre Bourdieu és Luc Boltanski kapitalizmusbírálata [Where
Do Parallels Meet? Pierre Bourdieu’s and Luc Boltanski’s Critique of Capitalism]. Replika, v. 62, p. 109-125, 2008.
FERGE, ZS. Struktúra és szegénység [Structure and Poverty]. In: IMRE, K. (ed.). Társadalmi metszetek. Budapest: Napvilág Kiadó, 2006. p. 479-500.
FERGE, ZS. Utószó [Epilogue]. In: BOURDIEU, P. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: General Press Kiadó, 1978. p. 403-436.
FERGE, ZS. Utószó az utószóhoz [Epilogue to the Epilogue]. In: BOURDIEU, P. A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. Budapest: General Press Kiadó, 2008.
GAGYI, Á.; ÉBER, M. Á. Class and Social Structure in Hungarian Sociology. East European Politics and Societies and Cultures, v. 29, n. 3, p. 598-609, 2015. https://doi.org/10.1177%2F0888325415599203
GÁRDOS, J. Tudományszociológus és/vagy tudományantropológus? Bevezetés Pierre Bourdieu igazságról szóló elméletébe [Sociologist and/or antropologist of science? An introduction to Pierre Bourdieu’s theory of truth]. Replika, v. 67, p. 99-109, 2009.
HADAS, M. A libido academica narcizmusa [The Narcissism of the Libido Academica] (Pierre Bourdieu: Férfiuralom). Replika, n. 47-48, p. 175-194, 2002.
HADAS, M.; KARADY, V. Soccer and Antisemitism in Hungary. In: BRENNER M. & REUVENI G. (eds.) Emancipation through muscles: Jews and Sports in Europe. Lincoln: University of Nebraska Pres, 2006. p. 213-234.
HADAS, M. Pierre Bourdieu, a totális szociológus [Pierre Bourdieu, a total sociologist]. Lettre, v. 40, 2001. HADAS, M. The Tricky “True Object”: Bourdieu’s Masculine Domination and Historicity. Masculinities and Social Change, v. 5, n. 3, p. 210-240, 2016. http://doi.org/10.17583/MCS.2016.2029
HADAS, M. Városi férfibeállítódások a középkorban [Urban Masculinities in the Middle Ages], Erdélyi Társadalom, v. 15, n. 1, 2017a. http://doi.org/10.17177/77171.195
HADAS, M. Violence Control and the Civilization of Intimacy. Remarks on Norbert Elias’ Sociology. Historická Sociologie, v. 1, 2017b. http://doi.org/10.14712/23363525.2017.22
HAVAS, Á. The logic of distinctions in the Hungarian jazz field: a case study of Hungarian jazz. Popular Music, 2020. KONRAD, G.; SZELENYI, I. The Intellectuals on the Road to Class Power. Brighton: Harvester Press, 1979.
NÉMEDI, D. The Kabyle Paradigm. Szociológiai Szemle, v. 11, n. 1, p. 35-48, 2005.
SIK, D. A modernizáció ingája. Egy genetikus kritikai elmélet vátzlata [The Pendulum of Modernity. Outline of a Genetic Critical Theory]. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012.
SIMÁNYI, L. Bevezetés a fogyasztói társadalom elméletébe [Introduction to the Theory of the Consumer Society]. Replika, n. 51-52, p. 165-195, 2005.
SZABARI, V. Bourdieu és „a tudomány” [Bourdieu and ’science’]. Replika, v. 67, p. 79-97, 2009.
SZALAI, E. A politikai tőke mára súlytalanná vált a gazdasági tőkével szemben [Political Capital has Lost its Weight Against Economic Capital] [Interview]. Fordulat, n. 14, p. 28-45, 2011.
SZALAI, E. Szociológia és hermeneutika. A rendszerváltás értelmezései [Sociology and hermeneutics. Interpretations of the transition period]. In: ISTVÁN, F. M. et al. (eds.). “Szót érteni egymással”. Hermeneutika, tudományok, dialógus. Budapest: L’Harmattan, 2013.
SZELÉNYI, I. A posztkommunista társadalom szerkezetének változásai [Changes in the post-communist social structure]. Magyar Tudomány, v. 4, p. 385-402, 1996.
WACQUANT, L. J. D. Towards a reflexive sociology: A workshop with Pierre Bourdieu. Sociological Theory, v. 7, n. 1, p. 26-63, 1989. http://doi.org/10.2307/202061
WESSELY, A. A művészetszociológia – „Kinek nem kell és miért?” [Sociology of Art Today – „Who don’t need it and why?”]. Kultúra és Közösség, n. 1-2, p. 21-26, 2012.
WESSELY, A. Mannheim és Bourdieu. A strukturális meghatározottság és a társadalmi cselekvés weberiánus összekapcsolása [Mannheim and Bourdieu. A Weberian perspective on structural determinacy and social action] in: Mannheim-tanulmányok Írások Mannheim Károlytól és Mannheim Károlyról. Budapest: Napvilág Kiadó, 2003.
WESSELY, A. Szocioanalízisben [In Socio-analysis]. BUKSZ, n. 3, p. 220-232, 2005.
